A magyarok felét sem érdekli a környezetvédelem!?
Premier: Szemét! A forradalom otthon kezdődik
Zöldhét Brüsszelben
Komplex hulladékgazdálkodási program Galgahévízen
Szigorú szemétszelektálás San Francisco utcáin
Radical Nature kiállítás Londonban
A cellulózból készült etanol hasznos lehet az emberek egészségének és lassíthatja a klímaváltozást


A magyarok felét sem érdekli a környezetvédelem!?

A GFK Hungária és a TÁRKI friss felmérése szerint a magyar felnőtt lakosság mindössze harmadát érdekli a környezetvédelem. A magyar lakosság környezetvédelemhez, környezettudatos életmódhoz való viszonyát vizsgáló felmérés szerint hasonló arányban vannak azok, akik hajlandóak is tenni környezetünk védelméért.

A magyar lakosság negyvenöt százaléka nyilatkozott úgy, hogy valaha is szelektíven gyűjtötte a szemetet. A szelektív hulladékgyűjtés terén a társadalom egynegyedét kitevő értelmiségi, illetve legmagasabb jövedelmi státuszú csoportok járnak az élen. Körükben a szelektív hulladékgyűjtők aránya eléri a hatvan százalékot is.

Csekélyebb mértékben aktívak a szelektív hulladékgyűjtésben a kevésbé tehetős csoportokba tartozók. Ezen felül a fiatalok többsége is alacsony hajlandóságot mutat a szelektív hulladékgyűjtés iránt. A társadalmilag legszegényebb réteg hajlandó a legkevésbé védeni a környezetet.

A GfK Hungária kutatásainak eredményei szerint míg a szelektív hulladékgyűjtés a fogyasztók felét foglalkoztatja, addig az olyan fogalmak, mint a klímaváltozás vagy a társadalmi felelősségvállalás még idegenül hangzanak az embereknek, a fair trade kifejezést pedig alig ismerik.

A felmérés eredményei szerint tízből heten hajlandók energiatakarékos izzót használni. Tízből hatan kapcsolják ki elektromos készülékeiket, ha nem használják, és hasonló arányban vannak azok, akik olyan új háztartási készüléket (mosógép, hűtőgép) vásárolnak, amelyek kevesebb áramot fogyasztanak. A fogyasztók fele állítása szerint előnyben részesíti a helyi termékeket (mivel a rövidebb szállítási idő kevésbé szennyezi a környezetet), viszont az autó használatáról csupán alig több mint az egynegyedük mondana le.

Forrás: MTI / Gfk


Premier: Szemét! A forradalom otthon kezdődik

Az ÖKO-KORD Országos Nonprofit Kft. a MOME-val közösen, a Múzeumok Éjszakáján mutatta be a díjnyertes dokumentumfilmet.

Napjainkban kétségtelenül a családi háztartásokban keletkező hulladék jelenti a legnagyobb veszélyt környezetünkre. A Szemét! A forradalom otthon kezdődik című dokumentumfilm a nagyvárosi McDonald család éltét veszi mikroszkóp alá, és rendkívül érzékletesen szembesít bennünket a közvetlen környezetünkben keletkező hulladék ártalmas hatásaival.

A független filmes író-rendező Andrew Nisker munkája az öttagú (két felnőtt három gyerek) McDonald család életét követi figyelemmel. Az átlagos kanadai házaspár vállalja, hogy három hónapon keresztül minden háztartásukban keletkező hulladékot a garázsban tárol. Vajon jól tippelnek-e, amikor a kísérlet első napján meg kell jósolniuk a keletkező hulladék mennyiségét?

Míg a McDonald család otthon tárolja a hulladékot, a rendező a kukásautó nyomába ered, és megmutatja a titkos utat, amit a hulladék a lakosság szeme elől elrejtve jár be a járdától a hulladéklerakóig. A rendező ellátogat a külszíni szénfejtőktől a szénerőműveken át a szennyvíztisztítókig, és bemutatja, hogy milyen árat kell fizetnünk azért, hogy elektromos áram, vagy tiszta víz kerüljön lakásainkba.

 

Forrás: Öko-Kord


Zöldhét Brüsszelben

A zöldhét az európai környezetvédelmi politikával foglalkozó legnagyobb éves konferencia, amely ezúttal a Cselekedj és alkalmazkodj! mottó jegyében az üvegházhatású gázok kibocsátásának uniós és világszintű csökkentését és a már folyamatban lévő éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás által felvetett problémákat járta körül.

Mint Sztavrosz Dimasz, az Európai Bizottság témafelelőse hangoztatta, az év végén rendezendő koppenhágai konferenciának köszönhetően minden esély megvan arra, hogy 2009 a fordulat éveként kerüljön be a történelemkönyvekbe a veszélyes méreteket öltő éghajlatváltozás és a tömeges emberi szenvedés elleni küzdelem kapcsán. A decemberi koppenhágai konferencián nyeri el végleges formáját a tervek szerint az új nemzetközi éghajlat-változási megállapodás. képviselője vett részt.

 

Forrás: MTI


Komplex hulladékgazdálkodási program Galgahévízen

Komplex hulladékgazdálkodási program valósul meg 2011 végéig Galgahévízen és a környező három településen nettó 163 millió forintos beruházással - közölte a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) fejlesztési igazgatósága hétfőn.

A közlemény emlékeztet arra, hogy Galgahévíz, Tura, Vácszentlászló és Zsámbok települések önkormányzatai 1996-ban döntöttek arról, hogy közös összefogásban regionális hulladéklerakó és hasznosító telepet építenek.

A beruházás 2000. december 31-re elkészült Turán, a négy együttműködő település 2001. január 2-án bevezette a szelektív hulladékgyűjtést. A biztonságos üzemeltetés, valamint a visszagyűjtött hulladékok fokozatos növekedése szükségessé tette a további fejlesztést.  A társult önkormányzatok fejlesztési forrást nyertek a Környezet és Energia Operatív Programban (KEOP) a települési szilárdhulladék gazdálkodási rendszerek fejlesztése című kétfordulós pályázaton.

Az első fordulóban elnyert támogatással 2009 tavaszán megkezdődött a program előkészítése, amelynek költsége nettó 4,9 millió forint. Ennek 84,9 százalékát az Európai Unió és a magyar kormány biztosítja, míg az önrészt a társult önkormányzatok finanszírozzák. A második fordulós pályázat sikeressége esetén a projekt keretében a jelenleg használatban lévő technológiai és hulladékgyűjtő járművek kiváltását szeretnék megoldani, valamint a szállítandó zöld hulladék csökkentése érdekében a házi komposztálást bevezetni az érintett térségben.

Forrás: MTI


Szigorú szemétszelektálás San Francisco utcáin

Az Egyesült Államok legszigorúbb szemétgyűjtési törvényét vezetik be San Francisco városában. A nagyobb társasházak és üzletek akár ezer dolláros büntetésre is számíthatnak, ha nem tartják be a szigorú szemétszelektálási szabályokat.

A város évente 2,1 millió tonna szemetet termel, amelynek 72 százalékát újrahasznosítják. A szelektív hulladékgyűjtésben elöl járó kaliforniai város most a szerves hulladékok komposztálását szeretné minél jobban elterjeszteni.

A törvény értelmében a város lakosainak három féle szemetest osztanak ki: egy kék színűt az újrahasznosítható hulladéknak, egy zöld színűt a komposztnak, és egy feketét az egyéb szemétnek. Azok, akik nem az előírásoknak megfelelően gyűjtik szemetüket szigorú pénzbüntetésre számíthatnak. A családi házak és a kis üzletek tulajdonosainak száz dollárt, míg a nagyobb társasházaknak akár ezer dollárt is kell fizetniük, ha a figyelmeztetések után is keverik szemetüket.

Gavin Newsom polgármester szóvivõje elmondta, hogy nem a pénzgyűjtés a céljuk, és csak a legsúlyosabb esetekben kötelezik az embereket pénzbüntetés kifizetésére. A város közölte, hogy 2011 januárjáig tart a türelmi időszak, amely alatt nem büntetnek.

A város saját adatai szerint jelenleg a keletkezett szemét 72 százalékát hasznosítják újra, amellyel a legjobbnak számítanak az amerikai városok között.

 

Forrás: mercurynews.com; kukabuvar.hu


Radical Nature kiállítás Londonban

A Radical Nature az első olyan nagyszabású kiállítás, mely több generáció művészeit gyűjtotte össze, akik utópikus alkotásaikkal keresnek megoldást a környezeti problémákra.

A természet szépsége már századokkal ezelőtt ihletet adott a kor művészeinek. Az 1960-as évektől kezdve azonban ez az inspiráció kiegészült azzal, hogy a művészek megpróbálják a művészet keretein belül "megállítani az időt", megőrizni - legalábbis alkotásaikban - a természetet olyannak amilyen a globális felmelegedés káros hatása előtt volt. A Radical Nature az első olyan nagyszabású kiállítás, mely több generáció művészeit gyűjtötte össze, akik utópikus alkotásaikkal megoldásokat keresnek állandóan változó bolygónk megmentésére.

 

 


Forrás:
Független Hírügynökség

A cellulózból készült etanol hasznos lehet az emberek egészségének és lassíthatja a klímaváltozást

Ha benzin vagy kukoricából készült etanol helyett cellulózból készült etanollal töltjük meg a tankunkat, a korábban elismertnél többet tehetünk az egészségünkért és a környezetünkért. Ezt állítja a Minnesota Egyetem által készített kutatás.

A tanulmány úgy találta, hogy a cellulóz alapú etanolnak kevesebb negatív hatása van az emberek egészségére, mivel kisebb mennyiségű finom szemcsékből álló anyag kibocsátásával jár, mely egy különösen káros összetevője a légszennyezésnek. Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a cellulóz alapú etanol és más új generációs bioüzemanyagok is kevesebb üvegházhatású gázt bocsátanak ki.

A tanulmány az első, mely megbecsüli az emberi egészséggel és jóléttel kapcsolatos gazdasági költségeket a benzin, a kukoricából készült és a biomassza alapú cellulózos etanol esetére. A szerzők úgy találták, hogy a gyártásban felhasznált anyagoktól és technológiától függően a cellulóz alapú etanol környezeti és egészségügyi költségei kevesebbek a gázolaj miatti költségek felénél, míg a kukoricából készült etanolnál ez az érték kétszerese a benzinhez képest.

A benzin esetén a teljes környezeti és egészségügyi költségek 71 cent körül vannak gallononként, míg a kukoricából készült etanol esetében ez 72 cent és 1,45 dollár között mozog a technológiától függően. A cellulózos etanolnál ugyanakkor a költségek 19-től 32 centig terjednek.
„Ezeket a költségeket nem az fizeti meg, aki megtermeli, értékesíti vagy megveszi a benzint vagy etanolt. A társadalom fizeti meg ezeket a költségeket,” mondta Stephen Polasky, a tanulmány társszerzője, aki az egyetem alkalmazott közgazdaságtan tanszékének professzora.


A szerzők megvizsgálták a három üzemanyag életciklusának minden szakaszában kibocsátott szennyeződéseket, beleértve termelést és felhasználást is. Három gyártási módszert vettek figyelembe a kukorica alapú etanolnál és négyet a cellulózos etanolnál.


A dokumentum kiemeli azt is, hogy olyan további előnyöket is figyelembe vettek a cellulóz alapú üzemanyagnál, mint a műtrágya, vagy a folyókba és tavakba kerülő rovarirtók mennyiségének csökkenése.

Forrás: Science Daily