Potyautasokra vadásznak a fináncok
Öko-Kord termékdíjas szakszeminárium - Eger és Nagykanizsa a következő két állomás
Újra változott a termékdíjas szabályozás
Baktérium, mely tárolja a megújuló energiát
Napenergiát hasznosító kiborg levelek


Potyautasokra vadásznak a fináncok

A termékdíj fizetésére kötelezett cégek közt sok a bliccelő, ezért a Vám- és Pénzügyőrség 2009 második negyedévétől jelentősen fokozza ellenőrzési tevékenységét. Három hónap alatt 2520 vállalkozás ajtaján kopogtatnak majd a fináncok.

2008. december 31-ig 19973 kötelezett tett eleget a vámhatóságnál bejelentkezési kötelezettségének. Az első negyedév végéig számuk 22686-ra nőtt, ami 13,58 százalékos növekedést jelent a tavalyi évhez képest. A fináncok 2009 első negyedévében közel annyi, termékdíjjal kapcsolatos ellenőrzést végeztek, mint tavaly egész évben. Idén január-márciusban nyolcszázhat cégnél vizsgálódtak, a második negyedévben pedig két és félszeresére növelik aktivitásukat, így áprilistól júniusig 2520 ellenőrzést folytatnak le.

Forrás: Forrás: [origo] Vállalkozói negyed


Öko-Kord termékdíjas szakszeminárium - Eger és Nagykanizsa a következő két állomás

Pécs, Sopron, és Székesfehérvár után május 7-én Egerben és 19-én Nagykanizsán tart előadást a VPOP és az Öko-Kord. Az iparkamarák épületében megrendezésre kerülő rendezvényeken Debreczeni László, a VPOP főelőadója, és Kós Szabina az Öko-Kord termékdíjas szakértője tart konzultációs lehetőséggel egybekötött előadást.

VPOP és az Öko-Kord a tavaszi időszakban helyi iparkamarákkal együttműködve tart konzultációval egybekötött tájékoztató rendezvényeket. Az előadások célja a termékdíj fizetésre kötelezett vállalkozások tájékoztatása a bevallás menetéről, a kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségről, a várható ellenőrzések jogszabályi rendjéről, és a hulladékhasznosítást koordináló szervezetek tevékenységéről.

 

A következő rendezvények:

Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamra – 2009. május 7., 10:00 óra
Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamra - 2009. május 19., 14:00

További információ:
Jelentkezés: info@oko-kord.hu
Tovább információ: www.oko-kord.hu

Forrás: Öko-Kord


Újra változott a termékdíjas szabályozás

2009 július 1-től újra változott a termékdíjas szabályozás. A változások alapvetően a kereskedelmi csomagolások területét érintik, ezeken belül is a darabszám alapú elszámolások terén hoznak újat.

1995 LVI tv (továbbiakban Kt.) módosítása a következőkből áll:
A Kt. 20. § zs) pontja tartalmazza a kereskedelmi csomagolás termékkörébe tartozó termékeket, melyek után darab alapon keletkezik a környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettség. A 20.§ zsd) alpontja az alábbiak szerint változik: „2202 vámtarifaszámú víz (beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is) cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve és alkoholmentes ital, a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- és zöldséglevek és a 657/2008/EK bizottsági rendelet I. melléklete I. és II. kategóriájába tartozó készítmények kivételével, " . . . .

 

 

A cikk folytatásáért látogasson el az www.oko-kord.hu oldalára..

Forrás: Öko-Kord


Baktérium, mely tárolja a megújuló energiát

A megújuló energia nem jár szén-dioxid kibocsátással, de egy fontos problémát jelent a kereslet és kínálat összehangolása. Most amerikai kutatók szerint metántermelő mikroorganizmusok jelenthetnek új módszert a megújuló elektromosság tárolására, ha nincs rá azonnal szükség.

Bruce Logan és kollégái a Pennsylvania Állami Egyetemről hidrogént próbáltak meg előállítani mikrobiális elektrolízis cellákban, amikor nagy mennyiségű metánt keletkezését vették észre. Rájöttek, hogy az általuk használt mikroorganizmusok közvetlenül metánná alakították a szén-dioxidot és vizet. „Minden a természetben lejátszódó metántermelés, melyről azt feltételeztük, hogy hidrogénen keresztül történik, talán nem így zajlik,” mondta Logan. „Tulajdonképpen nagyon kevés hidrogént találtunk a természetes gáz fázisban. Talán nem is létezik az a szakasz, ahol hidrogén keletkezését feltételeztük.”
A cella körülbelül 80%-os hatékonysággal alakítja metánná az elektromosságot; a mikroorganizmusok az elektromos áramot alkalmazzák, hogy metánt hozzanak létre a szén-dioxidból és vízből. A módszer nem igényel semmi drága fémkatalizátort, és olyan megújuló forrásokat használ az elektromosság előállítására, mint a szél- vagy napenergia.

Forrás: www.environmentalresearchweb.org


Napenergiát hasznosító kiborg levelek

Aranylevelek nem nőnek a fákon, de mostantól ki tudják aknázni a Nap energiáját. Egy csoport amerikai vegyészmérnök fotoszintetizáló molekulákat vont ki növényekből, és kapcsolta őket vékony aranylemezekhez, ezzel létrehozva egy fotoszintetizáló kiborgot. A növények legalább 3,5 milliárd éve foto szintetizálnak, és ez idő alatt kitűnő kombinációit hozták létre a fehérjéknek és fényelnyelő testeknek, mellyel energiává tudják alakítani a napfényt.

A kerék újra feltalálása helyett, Kane Jennings és Peter Ciesielski csapata a nashvilli Vanderbilt Egyetemről úgy döntöttek, inkább a létező a fehérjéket használják saját fotoszintetikus eszközük megépítéséhez.
Az ötlet Elias Greenbaum-tól jött, aki az Oak Ridge Nemzeti Laboratóriumban az 1990-es évek végén kimutatta, hogy egy PS1-nek nevezett fehérje, melyet spenótlevelekből vont ki, aktív maradt, amikor arany felszínén rögzítették.

Mesterséges levél
Azóta a PS1 növényekből történő kivonását tökéletesítették, Jennings szerint előttük hevert a lehetőség, hogy ezeket a fényérzékeny fehérjéket használják fel a mesterséges levél elkészítéséhez.
Jennings és Ciesielski a kereskedelemben is elérhető arany-ezüst ötvözetből készült lapok felhasználásával készítették el eszközüket.
Koncentrált salétromsavat használtak, hogy eltávolítsák az ezüstöt, így nonoméretű pórusokat hagyva az aranylapokon. Ezzel olyan felszínt hoztak létre, mely nagy mennyiségű PS1 molekula kapcsolódását teszi lehetővé, ugyanakkor megfelelően vékonnyá teszi a lapokat a fény behatolásához. A végső anyagot egy vastagabb arany alapra feszítették ki.
A PS1 molekulák tiolos lánccal kapcsolódnak a porózus aranyhoz. Amikor az elkészült kiborg levelet fény éri, a PS1 molekulák elektronokat termelnek, melyek az aranyba áramolva elektromos árammá alakulnak.
A legszigorúbb feltételek között tesztelt mesterséges levelek körülbelül 800 nanoamper áramot állítottak elő négyzetcentiméterenként. Ez messze nem elég hatékony teljesítmény a módszer gazdaságosságához, de a kutatók már kísérleteznek egy új modellel.
Jennings elmondta, hogy jelenleg olyan PS1 réteget vizsgálnak, mely egy mikrométer vastagságú. „Ezek a rétegek akár 2 mikroamper áramot is képesek előállítani négyzetcentiméterenként, és működtetni tudnak egy olcsó számológépet.”

Forrás:www.newscientist.com