Az Öko-Kord levonási lehetőséget biztosít az E díjtétel csökkentéséhez

Az Öko-Kord Országos Nonprofit Kft. kötelezettei részére a nem újrahasználható, kereskedelmi csomagolás E díjtételének csökkentéséhez levonási lehetőséget biztosít. A levonással március hónaptól élhetnek az Öko-Kord Kft. partnerei műanyag és üveg kereskedelmi csomagolás frakciók tekintetében.

A levonás alapját a koordináló szervezet által kiadott igazolás biztosítja, mely mögött a nem újrahasználható csomagolásból keletkezett hulladék anyagában történő hasznosítás tényét igazoló dokumentumok vannak.

A cikk folytatását az ÖKO-KORD weboldalán olvashatja el !

Forrás: Öko-Kord

Termékdíjat, vagy hasznosítási díjat fizessek? – online számológép a döntés megkönnyítésére!

Az Öko-Kord on-line számológépének segítségével könnyen és gyorsan kiszámolhatja, hogy mekkora összeget takaríthat meg, ha termékdíj helyett hasznosítási díjat fizet.

Forrás: Öko-Kord

Sikeresen zárult az Öko-Kord Országos tájékoztató kampánya!

Májusban az utolsó állomásához érkezett a VPOP és az Öko-Kord termékdíjas előadássorozata.

A VPOP és az Öko-Kord a tavaszi időszakban helyi iparkamarákkal együttműködve tartott konzultációkat, melyeknek az volt a célja, hogy a termékdíj-fizetésre kötelezett vállalkozásokat tájékoztatása a bevallás menetéről, a kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségről, a várható ellenőrzések jogszabályi rendjéről, és a hulladékhasznosítást koordináló szervezetek tevékenységéről. Az előadásokból megtudhatják az érintett gazdálkodók, hogy milyen termékeket terhel a termékdíj-fizetési kötelezettség, mikor keletkezik a kötelezettség, miért érdemes koordináló szervezethez csatlakozni, továbbá a bevallás menetéről is tájékozódhatnak. Az Öko-Kord a 2008 óta Kecskeméten, Szegeden, Pécsett, Sopronban, Székesfehérváron, Nagykanizsán, és Egerben tartott előadás. Az ingyenes előadásokon több mint 400 vállalkozás képviselője vett részt.

Forrás: Öko-Kord

Kinek a feladata a termékdíj-bevallás?

A kis- és középvállalkozások környezetvédelmi termékdíj bevallásával kapcsolatos feladatokat ellátó munkatársainak csupán 7,6 %-a termékdíjas szakértő, és vállalkozások közel két harmada még nem csatlakozott koordináló szervezetekhez – derül ki az Öko-Kord non-profit koordináló szervezet felméréséből.

A cikk folytatását az ÖKO-KORD weboldalán olvashatja el !

Forrás: Öko-Kord

Felkészülés a környezetvédelmi termékdíj adóellenőrzéseire

A VPOP Vámigazgatóság a környezetvédelmi termékdíj szakterületen még 2008 őszén megkezdte az adóellenőrzés felkészülési projekt megszervezését. A felkészülési projekt helyszíneként a Vám- és Pénzügyőrség Közép-magyarországi Regionális Parancsnokság felügyelete alá tartozó budapesti Regionális Ellenőrzési Központ lett kijelölve.

A felkészülési projekt időpontját 2009. január 19. és március 31. közé tették. A környezetvédelmi termékdíj adóellenőrzéseket végző regionális ellenőrzési központokból 1-1 fő, a VP Központi Ellenőrzési Parancsnokságáról pedig 1 fő vett részt.

A projekt célja – hasonlóan a hatósági ellenőrzésekhez, mely 2008. szeptember 5-től október 31-ig Miskolcon került megrendezésre – az volt, hogy a vezényeltek a regionális ellenőrzési központokban eddig lefolytatott adóellenőrzések kapcsán szerzett tapasztalatokat összevessék, és a helyi sajátosságok, valamint a VPOP Vámigazgatóság által elkészített, de még nem véglegesített adóellenőrzési módszertan alapján országos szintű egységes gyakorlat kerüljön kialakításra.

Forrás:Termékdíjinfo.hu

Egészségvédelmi termékdíjat vetnének ki a cigarettára

Egészségvédelmi termékdíj bevezetését szorgalmazza a dohánytermékekre a Nemzeti Egészségügyi Tanács. Terveik szerint ez dobozonként csak egy minimális összeg lenne, összességében azonban akár több milliárd forint is befolyhatna belőle.

A Szövetség a dohányzás visszaszorításáért elnevezésű szervezet készített programot a cigarettázás abbahagyását támogató rendszer kialakítására és fenntartására, a javaslatot kedden tárgyalta a Nemzeti Egészségügyi Tanács (NET).

Papp Zoltán, a NET elnöke az ülés után elmondta, hogy a tanács támogatja az elképzeléseket. A tervek szerint úgynevezett egészségvédelmi termékdíjat vetnének ki a cigarettákra, aminek összege a doboz cigi árának egy százaléka lenne. Ez tehát egy minimális tétel - néhány forint - összességében azonban több milliárdos bevételt hozhatna. Az elképzelések szerint a pénzt elkülönítetten kezelnék és kizárólag a dohányzás visszaszorítására, illetve megelőzésére költenék.

Forrás: Független Hírügynökség

Szemét a kandallópárkányon

Justin Gignac 2001-ben kezdett hulladékot árulni, miután egyik kollegája kétségbe vonta a formatervezett csomagolás vásárlásra ösztönző erejét. Ekkor határozta el, hogy bebizonyítja: bármit el lehet adni, csak gusztusosan kell tálalni.

A new york-i művész-vállalkozó haza felé sétálva éppen azon töprengett, hogy mi az, amit ép elméjű ember soha nem vásárolna meg. A megoldás a lába előtt hevert; a kérdésre a szemét volt a tökéletes válasz. A kísérlet a vállalkozót igazolta. Nyolc évvel később több, mint 1200 darab fogyott a képen látható szagmentes, szignózott, számozott szemétkockából. Jelenleg a világ 25 országában szolgál íróasztalok, könyvespolcok, és kandallópárkányok díszítőelemeként a 100%-ban eredeti, kézzel szedett New York-i szemét.

Forrás: OKO-KORD

Olcsóbbá tehető a cellulózból készült etanol

A Mascoma több fejlesztést jelentett be, melyek a biomasszából történő etanoltermelés olcsóbb, hatékonyabb folyamatához vezethetnek.

A cellulózos forrásból történő etanolkészítés folyamata egy kicsit olyan, mint egy bonyolult francia receptet követni: sok drága összetevő kell hozzá és sok edény, mindegyik sajátos beállításokkal és utasításokkal, hogy kialakuljon a végtermék. Ráadásul az egész vállalkozás drága és nem is túl hatékony. Most a Mascoma, lebanoni (USA) székhelyű vállalat jelentős előrelépésekről számolt be azzal a céljával kapcsolatban, hogy egyszerűsítse a cellulózból készült etanol előállítását, kihagyva a drága enzimeket, mellyel akár 20-30%-kal is csökkentheti a termelés költségeit.

A Mascoma stratégiájának célja, melyet egyesített biológiai folyamatnak neveztek el, hogy a genetikailag előállított mikroorganizmusok alkalmazásával egy folyamatba kapcsolja össze az etanolgyártás összetett lépéseit. A vállalat számos előrelépésről számolt be, melyről azt mondják, lényegesen közelebb hozza a forgalomba hozatalt. A cellulózból történő etanol készítésének létező technológiája több lépésből álló folyamat: először a növényi alapanyagot előkezelik, hogy elválasszák a cellulózt a többi növényi összetevőtől. Ezután a cellulózt összekeverik az enzimekkel, melyek cukrokra bontják azt. Ezt követi az erjesztés, mely végén megkapjuk az etanolt. Egy olcsóbb alternatívaként a Mascoma kutatói mikróbákat fejlesztenek ki, hogy összekapcsolják a folyamat két utolsó lépését: a cellulóz lebontását, és a cukor etanollá alakítását. Azt mondják, ha olyan mikroorganizmust sikerül előállítaniuk, mellyel megfelelő mennyiségben sikerül etanolt előállítani, csökkenteni tudják a cellulóz lebontásához szükséges drága enzimek mennyiségét, melyek normál esetben az etanol előállítási költségének felét teszik ki. A vállalat három lehetséges organizmust vizsgál: két baktériumot és egy élesztőgombát. A C. thermocellum és a T. saccharolyticum termofil baktériumok, melyek képesek ellenállni a reaktorokban tapasztalható magas hőmérsékleteknek. A kutatók évek óta vizsgálják azokat a baktériumfajokat, melyek természetes módon képesek cukorrá alakítani a cellulózt, és a cukorból etanolt erjeszteni.

Azonban ezek a fajták nagyon alacsony színvonalon állítanak elő etanolt. A korlátozó tényezőt melléktermékük jelenti: mindkét baktérium szőlőcukorrá és más cukrokká – pl. aldopentózzá - bontja le a cellulózt. A baktérium ezután képes etanolt erjeszteni a szőlőcukorból, azonban a maradék cukrokat nem tudja erjeszteni. Ráadásul a keletkező etanol mennyisége azért is alacsony, mert a baktérium más szerves savakat is termel melléktermékként az erjesztési folyamat során. A tudósok azt is felfedezték, hogy a baktériumok növekedése leállt nagyobb mennyiségű etanol jelenlétében.
Hogy optimalizálják a baktérium teljesítményét és növeljék az előállított etanol mennyiségét, a Mascoma kutatói úgy módosították a baktériumokat, hogy képesek legyenek megerjeszteni az aldopentózt hozzáadott enzimek nélkül. Emellett megszüntették a baktériumok savtermelését, így végül a mikróbák már csak etanolt termeltek. Utolsó lépésként a tudósok úgy módosították a baktériumokat, hogy a cellulóz lebontását az etanol magas koncentrációban való jelenléte mellett is hatékonyan végezzék. Az élesztőgombával dolgozva a kutatók úgy módosították genetikailag a sejteket, hogy azok le tudják bontani a cellulózt is. Normális esetben ezek a gombák nagyon hatékonyan erjesztik meg a cukrokat és állítanak elő etanolt, azonban nem képesek a cellulóz lebontására. Úgy módosították a gombát, hogy a cellulózt lebontani képes enzimeket termeljen, és beültették az aldopentóz erjesztését lehetővé tevő gént is. A vállalat megkezdte a három mikróba tesztelését a New York államban található próbaüzemben, és úgy tervezik, hogy 2010-ben elkezdik a működést.

Forrás: www.technologyreview.com